Final Fantasy I (játék, 1987)
17/12/2016
A játékról: Eredeti cím: ファイナルファンタジー Készítési év: 1987 Műfaj: akció, fantasy, szerepjáték Készítő: Square/SquareSoft (ma Square Enix) Zene: Uematsu Nobuo Platform: NES, GBA, PSP, iOs/Android, Nintendo Wii U stb. Rövid tartalom: A történet egy egészen szokványosnak tűnő, középkori jellegű fantasy világba kalauzol minket, ahol eléggé viharos körülmények uralkodnak. A világot éltető négy elemi kristályt (víz, tűz, föld levegő) ugyanis megfertőzte a gonoszság, emiatt mindenféle katasztrófákkal és borzalmakkal kell szembenézniük a világ lakóinak. Lukahn/Lukin (verziónként eltérő a nevének az átírása), egy híres bölcs azonban megjövendölte, hogy a sötétség eme korában felbukkan majd a Fény Négy Hőse, akik újra megtisztítják a négy elemi kristályt, és helyreállítják a világ rendjét. A játék során pedig mi irányítjuk a négy harcost, így a mi feladatunk a világvége elhárítása. (Az alábbiakban a GBA (Game Boy Advance) remake verzióról írok majd, mert én ezzel játszottam.) Miért ezt a játékot választottam? (Aki nem érdekel a személyes vonatkozásom, nyugodtan ugorjon!) Már a Final Fantasy VII: Advent Children óta (ami nagy szerelmem azóta is) kíváncsi voltam, milyen is lehet az Final Fantasy (későbbiekben csak FF) világa. Annyira rajongója van szerte a világban, sorra adják ki belőle az újabbnál újabb játékokat... Így természetesen engem is érdekelt, hogy milyen is lehet valójában. Szerettem volna tudni, hogy tényleg olyan fantasztikus-e, mint sokan mondogatják. Minimális érintkezésem volt vele ugyan (bele-belekezdtem a Nintendo DS-re kiadott FF Tactics A2 és FFXII: Revenant Wings játékokba, de mivel ezek mind folytatások voltak, hamar abbahagytam velük a játékot, pedig amíg játszottam velük, igencsak a szívemhez nőttek), viszont ténylegesen beleásni nem tudtam magam az FF franchise-ba. Mindez megváltozott, mikor volt szerencsém megvenni pár FF játékot, amiket GBA-ra adtak ki (és amik kompatibilisek az NDS-emmel, így tudok játszani velük). Elhatároztam, hogy igenis belevágok ebbe a világba. Tudom, hogy rengeteg játék jelent meg, és amennyire csak tudtam, utánaolvastam a franchise-nak. Így azzal is tisztában voltam, hogy nem "kell" az első résszel kezdenem, hanem bármelyik számozottal játszhatnék. De ami azt illeti, engem az FF teljes valójában érdekel. Szerettem volna tudni, miből indult el az egész őrület, látni szeretném, hogyan is változtak és fejlődtek idővel a játékok. Így eldöntöttem, hogy belevágok az első részbe, és haladok majd sorba. Mit is gondolok róla? A történetről, illetve a játékmenetről: Annak ellenére, hogy mennyire régi játékról van szó (mert a GBA verzió hiába egy remake, így is látni rajta, mennyire régi), nem gondoltam volna, hogy mennyire furcsa lesz a számomra. Megpróbálom valahogy érthetően/logikus sorrendben leírni a játékkal vívott küzdelmeimet. Maga az alaptörténet nagyon tetszett, olyan tipikus kis fantasy játéknak tűnt tőle az FFI, amelyeket én nagyon is hangulatosnak találok. Lehetett jönni-menni, harcolni, és volt egy történet, ami végigkísérte az egész játékot. Külön érdekes volt látni, hogy a készítők hogyan nyúltak hozzá az ókori mitológiákhoz meg különféle vallási elemekhez, és ezeket miként építették be a történetbe akár a karakterek, akár a cselekmény szintjén. Nagyon tetszett, ahogy felépítették azt a hatalmas nyitott világot, amely tele volt tipikus fantasy történetbe illő lényekkel (törpök, óriások, vámpírok, stb.) és mesébe illő helyszínekkel. Az egyedüli, amit sajnálok, hogy a történet csak nagyon nagy ívben fedte le a játékot. Nem volt sok fordulat vagy dráma (inkább csak az elején és a végén), karakterfejlődés abszolút nem volt jellemző (bővebben írok erről a karaktereknél), illetve a játék semmilyen segítséget nem adott arra vonatkozóan, hogy mit is kellene csinálnod legközelebb. Az NJK-k (vagy angolul NPC-k, ha valakinek így ismerősebb) se voltak ilyen szempontból túl segítőkészek vagy beszédesek, így gyakran voltam kénytelen internetes végigjátszásokat böngészni, hogy tudjam, merre is érdemes mennem legközelebb. Ez pedig egész sokat rontott a játékélményen. Főleg az elején volt nehéz, amikor nem igazán igazodtam még ki a térképen se (amiből ráadásul ijesztően keveset láttam csak), és gyakran kaptam magam azon, hogy teljesen eltévedtem. Ilyenkor pedig sajnos nem egyszer megesett, hogy túl messzire merészkedtem a játékban, és olyan erős ellenfelekkel találtam szembe magam, akik ellen esélyem se volt. (A kedvencem az volt, amikor egyetlen ellenség volt csak, aki viszont egy csapásával letörölte a hőseimet a föld színéről.) Idővel ez persze sokat javult. Egyszerűen csak tudomásul kellett vennem, hogy az FFI nem egy olyan játék, ami a modern játékokhoz hasonlóan mindenben kiszolgál. Nem mutatja, hova menjek, sőt, a dungeonokban abszolút semmi térképem volt (bár ez belegondolva logikus, életszerű és izgalmas is), így remegő lábakkal merészkedtem be, félve, hogy ha nagyon eltévedek a labirintusszerű folyosókon, előbb-utóbb meghalnak a kis szereplőim. Külön szoknom kellett, hogy ahogy haladtam a térképen és a dungeonokban, x lépésenként jöttek a random csaták válogatott ellenfelekkel. Ez egyébként egy nagyon jó kis ötlet, mert így ahogy halad az ember, úgy erősödik a szörnyekkel vívott csaták során, illetve tényleg nagyon valósághű. Hiszen egy fantasy világban bárhol szörnyekbe bukkanhat az ember, nem igaz? Kezdetben elég nehézkesen fogadtam, hogy emiatt csak lassan tudok haladni a térképen, illetve a pályákon, idővel viszont rájöttem, hogy ennek segítségével igazán erőssé tehetem a karaktereimet, illetve jó kis pénzszerzési lehetőség. A harcrendszer körökre osztott az FFI-ben. Ez azt jelenti, hogy egyszer támad az ellenség (ha többen vannak, egymás után), aztán kiválaszthatjuk mi is, hogy mit akarunk lépni az egyes karakterekkel (támadunk, varázslunk, valami item-et vagy fegyvert/páncélt használunk, esetleg megpróbálunk elmenekülni). Minden harc után kapnak tapasztalati pontot a szereplők, ami alapján szintet léphetnek és erősebbé válhatnak. Ha már harc, amit kicsit sajnáltam, az az, hogy kezdetben csak a white, black és red mage használhatott mágiát (a fehér fehéret, a fekete feketét, a vörös kicsit fehéret és feketét is), és a többi karaktertípusnál csak akkor volt minimális mágiahasználati lehetőség, ha később felfejlesztettük őket. (Akkor a knight fehér, a ninja fekete mágiát tudott használni, de csak minimális mértékben). Nyilván nem okozott gondot, meg nagyon hamar meg lehetett szokni, csak tényleg sajnáltam, hogy ilyen szempontból meg volt kötve a kezünk. Ami könnyebbség volt a játékban, az az, hogy bárhol menthettem. Ácsoroghattam egy város, de akár egy dungeon kellős közepén is, ha éppen nem harcoltam, bármikor és bárhol menthettem. Ahogy olvasgattam, úgy tűnik, ez az eredeti verzióban nem így volt, ami pedig nem semmi nehézséget okozhatott a játékosoknak (főleg, hogy alapból sem egyszerű játék az FFI). Lényeg a lényeg, hogy az FFI messze nehezebb volt, mint gondoltam. Részben azért is, mert abszolút nem volt az agyam "FF-üzemmódra" állítva, így sok dolog elsőre idegennek hatott és esetleg még el is bizonytalanított/kényelmetlennek hatott, de nem semmi volt rájönni arra, amit már alapból is sejtettem, hogy már a '80-as években is tudtak olyan játékokat készíteni, amelyek nagyon kis különlegesek és kifejezetten nehezek is (főleg a mai, nagyon egyértelműen játékosokat igazgató játékokhoz képest). Szerintem nem hazudok, ha azt mondom, hogy az FFI messze okosabb nálam, ezért szenvedtem meg vele nagyon az elején. De később nagyon belelendültem, és már egy harcedzett veteránt imitálva vágódtam be a legerősebb dungeonok folyosóira is. Megszerettem az egész játékot minden furcsaságával, nehézségével meg esetleges hibájával együtt is, és tudom, hogy az FFI után a többi FF játékot minden gond nélkül fogom tudni játszani és felhőtlenül élvezni már az elejétől is. Ezért nem bánom, hogy a játék eleje kicsit nyögve-nyelős volt, mert utólag rettentő büszke vagyok magamra, hogy ugyan vagy egy órámba és rengeteg korábbi próbálkozásomba telt, de térdre kényszerítettem még a rettegett főellenséget, Chaost is. Ez pedig mindenért kárpótol. A szereplőkről: Ami a karaktereket illeti, nehéz lenne írni róluk. Fontosabb karakterek ugyanis nem annyira voltak, a négy főszereplőt is mi választhattuk ki. Ez egyrészt nagyon jó volt, mert tényleg mindenki összeállíthatta a saját csapatát (hogy milyen típusú karakterek legyenek, még nevet is lehetett adni nekik), és az embernek megvolt az a kellemes érzése, hogy ő maga teremti meg az FFI-et alkotó legendát. Másrészt viszont ennek volt egy iszonyatosan nagy hátulütője: mivel mi alkothatjuk a karaktereket, így azoknak nincs is jelleme. De komolyan. Nem beszélnek, nem tudunk meg róluk semmit, egyszerűen csak jönnek, mennek és harcolnak. (Nagyjából ilyen sorrendben is.) Ezt nagyon sajnáltam, mert kevés dolgot szeretek jobban a nagyszerűen felépített jellemek mellett, így pedig be kellett érnem azzal, hogy én találok ki/képzelek valami jellemet a karaktereim mögé. Akikről esetleg érdemes lenne beszélni, azok a játék negatív hősei, különösen az a négy boss, akikkel többet harcoltam, mint szerettem volna: Kraken, Lich, Marilith és Tiamat nagyon érdekes és nehezen legyűrhető ellenségek voltak. Nem is beszélve Chaosról, a főellenségről, akit én különösen megszerettem. A történet egyik legnagyobb fordulata hozzá köthető, ami tényleg nagyon meglepett, és amelyet rendkívül ötletesnek tartottam. A zenékről: Az FFI zenéi fantasztikusak voltak. De komolyan, rettentően meglepett, mennyire kellemes és izgalmas dallamok váltakoztak a történet folyamán. A kedvencem viszont mégiscsak a győzelmi induló, ami a sikeres harcok végén hangzott el. Ami meglepett még, hogy a harcok alatt a fegyverek fémes zörejei, a védekezés hangjai és minden más milyen szépen meg volt csinálva. A grafikáról/megjelenítésről: Imádtam a játék grafikáját! De komolyan, nálam rettentően betalált. Főleg amiatt, mert a legelső JRPG élményem a Heroes of Mana volt (a Mana sorozat lényegében az FF testvérsorozata), és annak is rettentően hasonló volt a megjelenítése. Nekem ez jelenti igazából a hagyományos JRPG grafikát, így a GBA feljavított grafikája egyszerűen teljesen elvarázsolt. Nagyon tetszett még, hogy a fegyverek is miképp jelennek meg a játékban. Annak ellenére, hogy sokaknak biztosan egy nagy pixeltengernek hathat, én könnyedén meg tudtam különböztetni a karaktereknél lévő fegyvereket is, mert arra is figyeltek, hogy ezek is elkülönüljenek egymástól (mind külsőre, mind hanghatásra). Még feljebb írtam, hogy a térképpel akadtak sajnos gondjaim, de igazából ez sem azért volt, mert nem voltak a helyszínek rendesen láthatók, hanem mert mikor a világban utazgatunk, csak nagyon keveset látunk a környezetünkből. Így sokszor nehéz volt megállapítani, hogy például ha ki akarunk kerülni egy hegyvonulatot, merre érdemes menni, hogy ne keveredjünk zsákutcába és kelljen visszafordulnunk (ezzel plusz random harcokat megkockáztatva). A seiyuukról: Mivel a legelső FF játék, ami szinkront kapott, tudtommal az FFX volt, így nem meglepő, hogy az FFI nem rendelkezik szinkronnal. Sajnos így itt nincs miről írnom. Összesítve: Az FFI egy rettentően nehéz, de egész hamar megszerethető játék egy klasszikus fantasy játék minden kötelező jellegzetességével. Annak ellenére, hogy elsőre ijesztően más, mint amilyen játékokhoz hozzá vagyunk szokva, nem csoda, hogy mekkora franchise-zá nőtte ki magát. Minden olyan alapot megadott, ami egy jó játéksorozathoz kellhet, így (a kora miatt is) el lehet nézni az esetleges furcsaságait és hiányosságait. Aki szeretne FF játékokkal játszani, annak nem feltétlenül ajánlanám elsőre, mert nehéz és a grafikája sem túl modern, így az ezekre érzékenyeket hamar elrettentheti, de azok számára, akik rendelkeznek már FF-es tapasztalattal és kíváncsiak, a legendás sorozat honnan is indult, mindenképpen megér egy próbát. Mivel nem igazán tudtam képeket hozni a játékkal kapcsolatban, így gondoltam, a végére mutatok képeket az én játékmenetemből. :D
Itt már egészen fejlettek voltak a kis drágám. Akatsu kezdetben warrior volt, Hikaru white mage, Naifu thief, Sora pedig black mage~
0 Comments
|
Figyelem!Nem feltétlenül igaz, de a véleményezéseimben spoilerek lehetnek!
Szóval mindenki csak saját felelősségre olvasson! Fő kategóriákArchívum
December 2021
Tagek
All
|