Aktuális mangák 1.
17/12/2015
Íme a legújabb típusú irományféle, amiben az aktuálisan nyomon követett mangákkal kapcsolatos benyomásaimat szeretném leírni. Mivel szokásom az itthon leginkább "noname"-nek/ismeretlennek számító mangákat kipécézni magamnak, így a legtöbb (sajnos) olyan, hogy szerintem nagyon kevés embert/senkit sem érint, ezért nem titkolt célom esetleg másoknak is meghozni a kedvét ahhoz, hogy vágjanak bele egy-egy műbe, mert igenis érdemes! Az alábbi mangákról olvashattok egy keveset: Adekan, All Out!!, Owari no Seraph, Platinum End, Shi ga Futari wo Wakatsu made, Tetsunaki no Kirinji, The New Gate, Tonari no Seki-kun Adekan: Eredeti cím: 艶漢 Hossz: eddig 9 kötet (még fut) Mangaka: Tsukiji Nao Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: A manga egy furcsa városkába kalauzol el minket, ahol egymás követik a furcsábbnál furcsább események (leggyakrabban gyilkosságok). Két főszereplőnk a vicces módon összetalálkozó rendőr, Kojiro, illetve a hanyag esernyőkészítő, Shiro. Az ő furcsa, pont ellentétes jellemekből álló párosa természetesen minden létező ügybe belekeveredik, mi pedig figyelemmel követhetjük, hogyan göngyölítik fel a különböző rejtélyeket. Mit gondolok róla? Hogy zseniális! Féltem az elején, hogy mivel "shoujo" műfajú, ezért valami túlzottan gyerekes, nagyon csöpögős történet lesz, de amilyen shounen a Kuroshitsuji, pont olyan shoujo az Adekan! Izgalmas, csavarokkal teli és (a shoujo műfajt meghazudtoló módon) véresen komoly történetekből áll, amik mélyen megérintik az embert, és amik segítségével csak még inkább megismerhetjük és megszerethetjük a Shiro és Kojiro alkotta párost. Egy rossz szót se lehetne mondani a rajzolására se, nagyon letisztult, egyedi, és amilyen kellemesen állóképszerű tud lenni, pont olyan dinamikus harcjeleneteket is képes rajzolni a mangaka. Külön erőssége a szereplők érzéseinek és a történet lélektaniságának hangsúlyozása, valamint a sensei mestere a hagyományos ruhák rajzolásának. Akik szeretik az izgalmas, vicces, ám mégis rettentően komoly mangákat, azoknak kötelező darab! All Out!! Eredeti cím: ALL OUT!! Hossz: eddig 7 kötet (még fut) Mangaka: Amase Shiori Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: A manga a két főszereplő, Gion Kenji és Iwashimizu Sumiaki körül forog. A két fiú egymás teljes ellentéte: Kenji amilyen alacsony és nagyszájú, Sumiaki annyira magas, ám visszahúzódó. Kettejüket a rögbi mégis barátokká teszi. Mit gondolok róla? Nos, mivel eddig csak két fejezethez jutottam hozzá, elég nehéz így beszélni róla. Elsőre nekem nagyon szimpatikus, mert a szereplők nem kimondottan tipikusak, és nagyon szerethetőnek tűnnek. A történet, ha így halad tovább, biztosra veszem, hogy nagyon izgalmas és érzelmes lesz (én legalábbis nagyon számítok rá, ebből a két fejezetből nekem nagyon annak tűnik). A rajzolása nem tipikus, sokan talán rondának mondanák, de szerintem főleg a szereplők jópofa jelleme és az érzéseik is sokkal jobban kijönnek így, mintha bishiket látnánk, és egyébként is, nagyon hamar hozzá lehet szokni. Ha valaki egy újfajta (ráadásul rögbis!) sportmangára vágyik, szerintem megéri vele tennie vele egy próbát, főleg, mivel most kerülgetnek ki az első fejezetek, így könnyen lehet haladni vele. Owari no Seraph: Eredeti cím: 終わりのセラフ Hossz: eddig 10 kötet (még fut) Mangaka: Amase Shiori Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: Az anime után valószínűleg sokan ismerik a történetet, de leírom azoknak, akik nem. Egy napon rejtélyes vírus ütötte fel a fejét a világban, ami megölt mindenkit, aki tizenhárom évnél idősebb. Ezt kihasználva vámpírok lepték el a földet, és az elfoglalt területek lakóit az élő vérbankjaikká tették. Az árvákból álló családjával együtt Hyakuya Yuuichirou is ilyen sorsra jutott, ám harcba száll a vámpírokkal a jobb élet reményében. Mit gondolok róla? Nekem tetszik az anime is, ezért kezdtem bele a mangába, és úgy gondolom, igen megérte. Amellett, hogy hozza az anime rejtélyes, izgalmas hangulatát, számos olyan dologgal kiegészíti azt, amiket érdemes tudni. (A mangának már a legelején derülnek ki dolgok, amiket az animében még csak most feszegetnek. Illetve sok animés utalásra ad választ a manga.) A rajzolása meseszép, kicsit nyilván más, mint az animéé volt, de így is nagyon lenyűgöző és hamar magába szippantja az embert. Akinek tetszik az anime, érdemes belekezdenie. Valamint azok is tehetnek vele egy próbát, akik szeretik az érdekes, izgalmas és nem mindennapi vámpíros fantasy történeteket. Platinum End: Eredeti cím: プラチナエンド Hossz: eddig 2 fejezet (még fut) Mangaka: Obata Takeshi (rajz), Ohba Tsugumi (történet) Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: A történet középpontjában egy Mirai nevű fiú áll, akinek elég keserves az élete. Azért azonban, hogy boldog lehessen, egy Nasse nevű angyal próbál közreműködni. Ezzel azonban a fiú egy nagyon rejtélyes küzdelem részesévé válik. (Írnék szívesen többet is, de akkor nagyon lespoilerezném az eddig megjelent két fejezetet, szóval csak egy nagyon homályos összefoglalásra futotta.) Mit gondolok róla? Szerintem egy nagyon ígéretes manga, már csak abból kiindulva is, milyen népszerű és remek történeteken dolgozott eddig együtt a két mangaka (Death Note, meg a Bakuman, amit én egyelőre csak hírből ismerek). A Platinum End is hasonlóan érdekesnek és izgalmasnak tűnik, részben az angyalos téma miatt (ami végett a Death Note sötétebb rajzolása után ez kifejezetten világosnak hat), részben viszont amiatt, hogy a DN-hez hasonlóan ennek a mangának is eddig az élet-halál-hatalom kérdéskörök állnak a középpontjában. A szereplők is érdekesek (Mirai nekem kifejezetten szimpatikus, Nasséval kapcsolatban vegyesek az érzéseim), az egész mangának van egy igen különleges hangulata. A rajzolás, ahogy már Obata-senseitől megszokhattuk, meseszép. A karakterek tincsein keresztül egészen a háttérben álló épületekig minden nagyon szép, részletes kidolgozást kapott, öröm rá nézni. Látványosak az akciójelenetek, de a kevésbé mozgalmas pillanatok is tökéletesen el lettek kapva. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az elgondolkoztató és kicsit durvább történeteket, és szeretné, ha az erkölcsi normáit megmozgatná valami. Shi ga Futari wo Wakatsu made: Eredeti cím: 死がふたりを分かつまで Hossz: 26 kötet Mangaka: Song Ji-Hyung (rajz), Takashige Hiroshi (történet) Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: Tooyama Haruka annak ellenére, hogy csak egy kislány, látja a jövőt. Ezt kihasználva elrabolja egy rejtélyes szervezet, a lány azonban megmentőre talál egy vak férfi, Hijikata Mamoru személyében. Azt szeretné, ha Mamoru megvédené, amíg a halál el nem választja őket. Ezzel azonban olyan eseménysorozat veszi kezdetét, amire nem számítottak. Mit gondolok róla? Pont olyan izgalmas és érdekes, mint amilyenre számítottam. A története tökéletesen tálalt alternatív jelenben játszódó sci-fi, meghintve egy cseppnyi természetfelettivel. A legfőbb erőssége a szövevényes történetvezetés, bár ezért is van az, hogy eléggé figyelni kell, vagy az ember hamar lemaradhat róla, hogy ki kivel van, illetve a különböző szervezetek között mi a kapcsolat. A szereplők nagyon érdekesek, igen valósághűen állnak a problémákhoz és könnyen megszerethetőek (később pedig, ha jól láttam, más mangák főszereplői is beugranak mellékszereplőként). A rajzolása gyönyörű, kellemesen érződik rajta a koreai hatás. Igen dinamikus, jól felépített harcjelenetekből áll, de a nyugodalmasabb részek sem laposodnak el. Aki szereti a főleg harcközpontú mangákat, amik tele vannak korrupcióval meg bűnözéssel, mindenképp nézzen bele! (És senki ne ijedjen meg, még ha a "romantikus" jelző pár oldalon szerepel is a manga adatlapjánál, eddig még semmi lolicon-jellegű történés nem volt benne, szerintem nem is lesz!) Tetsunaki no Kirinji: Eredeti cím: 鉄鳴きの麒麟児 Hossz: 4 kötet Mangaka: Uhyosuke Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: Kiriya Rinji harminc éves, elvált és munkanélküli, az életben egyedül a mahjonghoz ért (8 danos internetes mahjongban). A mangában nyomon követhetjük, ahogy mindent félredobva Kabukichouba megy, hogy egy kaniszóban élő mahjonggal jusson pénzhez, hogy fenntarthassa magát, és kifizethesse a gyerektartást, amivel újra láthatja majd a kislányát. Mit gondolok róla? Érdekes történet, meg kell hagyni. Sokáig nem tudtam, mit is gondolok róla, mert eléggé megzavart, hogy a mahjong a történet központi témája, de a Tetsunaki no Kirinji szerintem egy kifejezetten jó történet. Érdekes a mahjongra mint szerencsejátékra rálátni, főleg egy viccesen semmirekellő férfi szemszögéből, akit idővel megkedvelünk, és akinek szurkolni kezdünk. A manga amilyen vicces, annyira komoly is, elég ha csak a szerencsejáték-függőségre, a japán munkamorálra és a szegénységre gondolunk, amik mint témák mind-mind felütik a fejüket a történetben. Ennek ellenére nem egy kegyetlen, sivár sztoriról van szó, hanem egy végtelenül izgalmas, csatározásokkal teletűzdelt seinen mangáról, tele aranyos és humoros, valamint persze vérforraló pillanatokkal. A rajzolása szintén érdekes, kifejezetten szép, főleg az arckifejezések ábrázolásában ügyes a mangaka. Még azok is bátran belekezdhetnek, akik abszolút nem értenek a mahjonghoz, kellően fel fogja kelteni az érdeklődésüket a téma, hogy meg akarjanak tanulni játszani, ezt garantálom. The New Gate: Eredeti cím: ザ・ニュー・ゲート Hossz: 1 kötet (még fut) Mangaka: Miwa Yoshuyuki (rajz), Kazanami Shinogi (történet) Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: A "The New Gate" nevű játékból sokáig nem tudtak kijelentkezni a felhasználók, csak mikor a főhősünk, Shin legyőzte a főboss-t. A fiú már épp megkönnyebbülne, hogy a sok ideig tartó rabság után mindenki hazamehet, beleértve őt is, mikor egy villanást követően ugyanúgy a játékban találja magát, csak épp ötszáz évvel később. Más választása nem lévén útra kel, hogy kiderítse, miért ragadt benn, illetve hogy kerülhet vissza a való világba. (A manga egyébként az azonos címe light novelből készített adaptáció.) Mit gondolok róla? Amilyen klisés, agyonrágott, már-már halálra unt történetű mangának tűnik, annyira jó. Van valami a hangulatában, a szereplőkben, ami miatt nagyon könnyű elvonatkoztatni a hasonló jellegű történetektől. A főszereplő rendkívül normális (nem a tipikus beképzelt nagymenő), és végtelen kedvességgel viszonyul a körülötte élőkhöz, és abszolút nem használja ki az erejét, hogy irányítsa őket. Sőt, még csak szóba se igazán hozza, titkolja a kilétét, ami végett csak még inkább badass lesz, amint küzdelemre kerül a sor. De a többi szereplő is nagyon szerető, a világ is érdekes, amiben élnek. A rajzolás szerintem szép, még ha talán nem is annyira karakteres vagy egyedi, mint bizonyos mangák esetében. De kellően rá tud erősíteni a vicces vagy épp komoly helyzetekre. Mindenkinek bátran ajánlom, mert nagyon jó kikapcsolódást nyújtó, izgalmas mangáról van szó, ami biztos vagyok benne, hogy azoknak is tud meglepetést okozni, akiknek már a könyökén jönnek ki a "bent ragadtunk egy játékban"-történetek. Tonari no Seki-kun: Eredeti cím: となりの関くん
Hossz: 7 kötet (még fut) Mangaka: Morishige Takuma Bővebben: AA, MAL, Baka-Updates A történetről: A manga sok rövid fejezetből áll, amik mind a Yokoi nevű lány, és furcsa "szomszédja", Seki-kun életének egy-egy (általában) iskolában töltött napját mutatja be. Yokoi tanulni szeretne, Seki-kun azonban mindig valami játékkal szórakozza el az időt, amibe akarva-akaratlanul a lány is belekeveredik, és amiknek hála viccesebbnél viccesebb kalandokba keverednek. Mit gondolok róla? Nem szeretem annyira a slice of life és iskolai központú történeteket, de a Tonari no Seki-kun az egyik kedvencem lett, mielőtt észbe kaphattam volna. Az anime után jött meg a kedvem, hogy még többet lássak a Yokoi és Seki alkotta páros vicces mindennapjaiból, és nagyon örülök, hogy belevágtam. A sorozathoz hasonlóan nagyon vicces a manga is, furcsábbnál furcsább dolgokat művel Seki-kun, míg szegény Yokoi általában hiába próbálja meg kizárni a fiú hülyeségeit. De mindig annyira röhejes helyzetek alakulnak ki, hogy nem egyszer a könnyeimet visszafojtva nevetek. (Főleg az anime után vicces Hanazawa Kana (Yokoi az animében) hangján hallani a lány narrálását.) A manga rajzolásilag nem különösen nagy szám, de én így is szépnek találom. Nem is annyira a rajzokon mint a történeten van a hangsúly, így pont tökéletes neki a letisztultabb, egyszerűbb rajzolás. A karakterek arckifejezései azonban kifejezetten jók szerintem. Aki jókat szeretne nevetni, annak kötelező darab! (De előtte tényleg érdemes megnézni az animét, így nagyobbat üt.)
0 Comments
|
Figyelem!Nem feltétlenül igaz, de a véleményezéseimben spoilerek lehetnek!
Szóval mindenki csak saját felelősségre olvasson! Fő kategóriákArchívum
December 2021
Tagek
All
|